Mikor Taylor előadása végetért rengeteg kérdés fogadta az ifjú tanárt, és még a professzor is megdicsérte a színpadias előadás végett, én is gratuláltam neki de tudtam hogy a professzor dicsérete mindennél többet jelentett neki. Látszott is rajta, elvégre az arcán szétterülő mosoly nem akart egykönnyen lehervadni ráadásul a szemei is csillogtak és néha úgy visított örömében mint egy kisgyerek aki megkapta élete nagy játékát.

 

Taylor lakása nem volt messze sem az én albérletemtől sem a fősulitól. Mikor be mentem az albérletembe hogy összeszedjek pár cuccot rájöttem hogy a kis lakás amiben Shaun-nal éltünk kicsit kicsinek bizonyult számomra és eszembe jutott hogy milyen kis aranyosnak gondoltam mikor idejöttem vele lakni.

Még nagy korú sem voltam mikor eljutottunk odáig hogy Londonba jöjjek tanulni, emlékszem Taylorral és Shaun-nal egy kis boltban találkoztam miközben szétnéztem mindenféle lakáscuccok között, bár még lakásom sem volt hanem az itteni kuzinomnál tanyáztam. Még ma is látom magam előtt ahogy Shaun elmagyarázza hogy mi kell egy háztartásban mert ugyan is nem voltam nagyon otthonos ebben a témában. Aztán rá kellet jönnöm hogy a két srác akivel találkoztam a legközelebbi fősulira járnak képzésre miközben én egy szerkesztőségnél újonckodtam, majd hetek múlva azon kaptam magam hogy egy olyan sráchoz költöztem aki bír engem és én is őt persze. Eléggé fura volt most így üresen látni a házat….túl nagy volt a csend, ezért gyorsan mindent összepakoltam amit lehetett és kulcsra zártam a lakást majd Taylorral elmentünk hozzá.

 

Taylor albérlete tinédzseres volt de tágas, az elrendezés és a bútorok laza barátságos és megbízható jellemre utaltak ami igaz is volt. Taylor mindig is egy barátságos és megbízható jellem volt tele optimizmussal és soha nem halasztott el egyetlen kínos vagy nem kínos alkalmat arra hogy elsüssön egy fáradt poént. Szinte minden szekrényen volt valamilyen játék poszter vagy esetleg egy újságcikk kiragasztva, néha úgy éreztem hogy egy krimiben vagyok egy gyilkosság helyszínén.

 

Taylor elkezdte melegíteni a levest amíg én helyet foglaltam az összevont szobában, ugyan is neki csak egy kis konyhája volt egy aranyos fürdőszobája wc-vel meg egy tágas tér ami nappaliként, hálóként, és étkezdének számított ezért hívta Shaun mindig a NAGY szobának, de még így is inkább egy Srác szobának tűnt mely tele volt a falon lévő polc könyvekkel, videójátékokkal. Végül kész lett a leves. Mikor Taylor kivette a mikróból az illata beterítette az egész szobát, valamiért imádtam a gombócos levest, főleg mikor anya csinálta, de az se volt rossz amikor a nővéremmel együtt főztünk Sopronban amit meg én csináltam és a delikát még ha meg is szaladt is, istenien sikerül - Most mond meg, nem így van? - Mikor Taylor elém rakta a levest csorgott a nyálam -  a szó szoros értelmében -

 

     - Jóétvágyat Husim. - Mosolygott rám, majd azonnal a videójátékos CD-kre vetette magát és nézegetni kezdte őket. - Akarsz majd videójátékozni, miközben én írom az ,,életrajzomat"? - Fejezte be gúnyosan.

 

Ahogy végeztem a javával Taylor összepakolt majd a laptopján azonnal hozzálátott az életrajz írásának, láttam rajta hogy tudja mit csinál ezért nem is szóltam bele a dolgába és elkezdtem a játékot amit először újságban majd a youtube-on is láttam, a sztori relytéjes és sorozatszerű ráadásul nekem úgy tűnt, hogy  az összes része le volt töltve ezért azonnal belevetettem magam a ,,visszaforgatom az időt saját magába" érzetű játékot.

Ezzel telt el az idő egészen este 6-ig. A játékba olvadó csendet Taylor boldog sóhaja törte meg.

 

 

Vissza a bloghoz

Új hozzászólás Frissítés